Ki az ártatlan?

"1 [A karmesternek: „A fiú halála” dallamára. Dávid zsoltára.]

2 Dicsérlek, URam, teljes szívemből, hirdetem minden csodatettedet.

3 Örülök és örvendezek tebenned, zengem nevedet, ó, Magasságos!

4 Mert meghátráltak ellenségeim, elbuktak és elvesztek színed előtt.

5 Mert véghezvitted ítéletemet és ügyemet, trónodra ültél, mint igaz bíró.

6 Megdorgáltad a népeket, elveszítetted a gonoszt, örökre eltörölted nevüket.

7 Megsemmisült az ellenség, örökre rommá lettek a városok, amelyeket kiszaggattál, még az emlékük is kiveszett.

8 Az ÚR örökké trónján ül, ítéletre állította fel székét.

9 Igazságosan ítéli meg a világot, méltányosan törvénykezik a népek fölött.

10 Az ÚR a nyomorultak kővára, erősség a szükség idején.

11Azért benned bíznak, akik ismerik nevedet, mert nem hagyod el azokat, URam, akik keresnek téged.

12 Énekeljetek az ÚRnak, aki a Sionon lakik; hirdessétek fenséges tetteit a népek között!

13 Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik róla, nem feledkezik el a szegények jajkiáltásáról." 9. Zsoltár, 1-13

Maradjunk még egy kicsit a 9. Zsoltárnál! Több érdekes témát vet fel az Ige, és az egyik ilyen az ártatlanság kérdése. Dávid ártatlan volt, így jogosan örült Isten ítéletének megjelenésének. De velünk mi a helyzet?

Ne a hitedben higgy!

''Eljöttem az Atyától, és a világba jöttem, most pedig elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához. Ekkor azt mondták neki a tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és semmi példázatot nem mondasz. Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen; ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. Mire Jézus így válaszolt: Most hiszitek? Íme, eljön az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.'' János evangéliuma 16,28-32

''Mindezek pedig példaképpen történtek velük, és a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az időknek vége elérkezett. Azért aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.'' 1 Kor 10,11-12

A tanítványok mi vagyunk. A mi okulásunkra írattak meg fura kérdéseik, hitetlenkedésük, elbizakodottságuk is. Mert itt, a János 16-ban, ez utóbbiról van szó. Érdemes belőle tanulni.

Mi a helyzet velünk?

''Bizonyosan tudja meg azért Izráel egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt Isten, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.'' Apostolok Cselekedetei 2, 36

- ''Nem szabad a negatív dolgokra koncentrálni. Energialopás. Ne foglalkozz a bűnnel.''

Mekkora hazugság ez, ez egy sátáni mondat. A bűn meglátása nélkül nincs bűnbocsánat, nincs kegyelem, nincs értelme a kegyelemnek. Ha nem foglalkozol a bűnnel a pokolra kerülsz.

Egy döntés margójára

''Ezért bocsátja rájuk Isten a tévelygés hatalmát, hogy higgyenek a hazugságnak, hogy az ítélet utolérje mindazokat, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek.'' 2 Thesszalonika 2,11-12

Elkésett reakció ez, mégis írni kell róla. John Piper nem ebből az apropóból beszél, de mégis annyira találó. Igen, meleg-kérdés, igen, legfelsőbb bíróság, igen, rengetegen foglalkoztak már vele. Mégis nekem is kell erről írnom. Ott van ez az Ige kiírva a telefonom kezdőképernyőjére, és tudom, hogy adós vagyok még egy poszttal. 

Trianon

''Mit panaszkodik az élő ember, a férfi a büntetés miatt? Gondoljuk át útjainkat, vizsgáljuk meg őket, és térjünk az Úrhoz! Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez az égben! Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.'' Jeremiás siralmai 3,39-42

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.” Magyar hiszekegy

Van a magyarságnak, magának a Magyar hiszekegynek egy olyan szellemisége, lelkülete, ami nagyon is érthető. Miszerint minket megcsonkítottak, elpusztítottak, átgázoltak rajtunk több soron is, megaláztak bennünket. És ez bizony mocskosul tud fájni. És igen, jogosan várjuk, hogy mikor lesz a másik népeknek is rossz.  De mégis azt mondom, hogy ne a hazánk feltámadásában higgyünk, mert ez vezet a magunkat másik népek fölé emelésében, nekünk Keresztyéneknek a mennyei hazát kell várjuk. Persze, ha Keresztyének, és nem csak - bocskaiban elmegyek a templomba, mert már a szépapám is ott volt presbiter, és otthon fel van lógatva a házi áldás, de nem törődöm a Bibliával - vallásoskodó reformátusok vagyunk. (amúgy a bocskai szerintem gyönyörű ruhadarab, nem a külsővel, hanem a belsővel vannak inkább gondok. És a református helyett katolikust is nyugodtan írhattam volna.)

Sorozatok

"Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet." Példabeszédek 4,23

Borzasztóak vagyunk. Ja, keresztyének vagyunk, járunk templomba, gyüliben rendszeresen ott vagyunk alkalmakon, de például mikor van egy jó sorozat, előfordul, hogy félredobjuk a keresztyén értékrendet, és nézünk, bámulunk, öntünk magunkba, a lelkünkbe valamit. A szabad időnk épít minket vagy rombol?

Árvaság-fiúság

''Tekints rám, és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok! Szívem szorongásai megsokasodtak, nyomorúságaimból szabadíts meg engem! Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet, bocsásd meg minden bűnömet!'' 25. Zsoltár, 16-18

''Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által azt kiáltjuk: Abbá, Atya! Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.'' Római levél 8,14-16

A szeretetről I.

''Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.'' I János 4,8-9

''Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!'' I Kor 16,14

Sok mindent tud az ember, és sok minden jót akar is, de mégsem úgy sikerül. Ez azt jelentheti, hogy kifogyott az üzemanyag, hiszen magunktól nem tudjuk tenni a jót. Talán mert a szeretet nevű hajtóanyag pont hiányzik.

A bűnmeglátás

''Az Úr elküldte Dávidhoz Nátánt. Az bement hozzá, és ezt mondta neki: Volt egy városban két ember, egy gazdag meg egy szegény. A gazdagnak igen sok juha és marhája volt. A szegénynek nem volt egyebe, csak egy báránykája, azt is pénzen vette. Táplálgatta, és a gyermekeivel együtt nőtt fel nála. A falatjából evett, poharából ivott, és az ölében feküdt, mintha csak a leánya lett volna. Egyszer egy utas érkezett a gazdag emberhez, de ez sajnált a maga juhai és marhái közül hozatni, hogy elkészítse a hozzá érkezett vándornak, ezért elvette a szegény ember bárányát, és azt készítette el annak, aki hozzá érkezett. Dávid nagy haragra lobbant az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt elkövette! A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt. Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember!...

Akkor ezt mondta Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! Nátán így felelt Dávidnak: Az Úr is elengedte vétkedet, nem halsz meg.'' II Sámuel 12:1-7a,13

Az alábbi Igerészben azt olvashatjátok, hogy láttatta meg Dáviddal az Úr, hogy bűnös dolgot követett el Bethsabéval és Úriással. Ezzel kapcsolatban 3 kérdés merülhet: Ki az a Bethsabé? Ki az az Úriás? És amúgy is ki az a Dávid?