Minket egytől egyig felzabál az élet?

"Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján. Olyan nagy sokaság gyűlt össze körülötte, hogy be kellett ülnie egy hajóba; az egész sokaság pedig a parton állt. Sok mindent mondott nekik példázatokban: Íme, a magvető kiment vetni. ... Némelyik pedig a tövisek közé esett, és a tövisek felnövekedtek, és megfojtották. Némely mag pedig a jó földbe esett, és termést hozott. Az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, ismét másik harmincannyit." 

"Ti most azért halljátok meg a magvető példázatát. ... A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de az élet gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt. A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit." Máté 13-ból

"Minket egytől egyig felzabàl az élet. És ezután mi vár?"- mondja a Hiperkarma az egyik számában. Igaz ez ránk is?

Boldog ember az..

"Boldog ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, nem áll meg a bűnösök útján, és nem ül a csúfolódók székébe, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi a gyümölcsét, és nem hervad el a levele, és minden munkájában eredményes lesz." 1. Zsoltár, 1-3

..aki bűnt nem ismer, kinek szíve már elfedeztetett. Néki az Úr bűnt már nem tulajdonít, lelkében csalárdság nincsen. (32. Zsoltár alapján) Ujjongok, hogy újra írok, de nem is igazából az érzéseimről, hanem az 1. Zsoltár 3. versének utolsó előtti szaváról szeretnék írni. Arról, hogy eredményes.