Hirdessük együtt Isten csodatételeit!

"1 [A karmesternek: „A fiú halála” dallamára. Dávid zsoltára.]
2 Dicsérlek, URam, teljes szívemből, hirdetem minden csodatettedet.
3 Örülök és örvendezek tebenned, zengem nevedet, ó, Magasságos!
4 Mert meghátráltak ellenségeim, elbuktak és elvesztek színed előtt.
5 Mert véghezvitted ítéletemet és ügyemet, trónodra ültél, mint igaz bíró.
6 Megdorgáltad a népeket, elveszítetted a gonoszt, örökre eltörölted nevüket.
7 Megsemmisült az ellenség, örökre rommá lettek a városok, amelyeket kiszaggattál, még az emlékük is kiveszett." 9. Zsoltár 1-7

Kedves Blogolvasók!

Lassan vége az évnek (már a facebook is évösszegző kis videót dobott ki nekem bejelentkezésnél), és érdemes egy kicsit megállni, elgondolkodni, visszatekinteni. Dávid is ezt teszi, és örül az Úrban Zsoltárában.

Hűség

"Miután tehát az Isten jobbjára felemeltetett, és megkapta az Atyától megígért Szentlelket, kitöltötte azt, amint most látjátok és halljátok is." Apostolok cselekedetei 2,33

"Ha hitetlenkedünk, ő hű marad, ő magát meg nem tagadhatja." 2 Timóteus 2,13

Miért is mutatnék másra, mint Jézusra? Aki hűséges, mindenkor. Nagy reménységünk és vigaszunk és támaszunk és oltalmunk ez. 

Akkor a legnehezebb...

''Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltöztették, majd kivitték, hogy megfeszítsék. És egy éppen arra menőt, aki a mezőről jött, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet. A Golgota nevű helyre vitték őt, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely. És mirhás bort adtak neki inni, de ő nem fogadta el.'' Márk 15,21-23

...mikor nem történnek csodák. Mikor csak menni kell, hátadon a kereszt, és a terhek alatt egyre kevésbé látod a célt. Ilyenkor szoktunk hatalmas nagyokat bukni. Ja, elnézést. Ilyenkor szoktam hatalmasakat bukni.