Kétszínűek

"[A karmesternek: mély hangra. Dávid zsoltára.]

2 Segíts, URam, mert elfogyott a kegyes, eltűntek a hívek az emberek fiai közül!

3 Hamisan szól egyik a másikhoz, hízelgő ajakkal, kétszínűen beszélnek.

4 Irtson ki az ÚR minden hízelgő ajkat, minden nyelvet, amely nagyokat mond.

5 Mert azt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkunk velünk van: ki lehetne úrrá rajtunk?

6 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt bizony fölkelek – így szól az ÚR –, védelmembe veszem azt, aki arra vágyik.

7 Az ÚR szavai tiszta beszédek, mint a földbe vájt kohóban megolvasztott ezüst, amelyet hétszer tisztítanak.

8 URam, tarts meg minket, és őrizz meg minket e nemzedéktől fogva mindenkor,

9 még ha gonoszok járnak is körös-körül, és az alávalóságot fölmagasztalják az emberek között!"

12. Zsoltár

Mókás, érdekes és elgondolkodtató, hogy pont ez az Ige esett a mai napra, a választások napjára. Tényleg mindenki kétszínű és csak a saját érdekei szerint beszél? Mindenki hazudik?

Boldog ember az..

"Boldog ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, nem áll meg a bűnösök útján, és nem ül a csúfolódók székébe, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi a gyümölcsét, és nem hervad el a levele, és minden munkájában eredményes lesz." 1. Zsoltár, 1-3

..aki bűnt nem ismer, kinek szíve már elfedeztetett. Néki az Úr bűnt már nem tulajdonít, lelkében csalárdság nincsen. (32. Zsoltár alapján) Ujjongok, hogy újra írok, de nem is igazából az érzéseimről, hanem az 1. Zsoltár 3. versének utolsó előtti szaváról szeretnék írni. Arról, hogy eredményes.