Ne a hitedben higgy!

''Eljöttem az Atyától, és a világba jöttem, most pedig elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához. Ekkor azt mondták neki a tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és semmi példázatot nem mondasz. Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen; ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. Mire Jézus így válaszolt: Most hiszitek? Íme, eljön az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.'' János evangéliuma 16,28-32

''Mindezek pedig példaképpen történtek velük, és a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az időknek vége elérkezett. Azért aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.'' 1 Kor 10,11-12

A tanítványok mi vagyunk. A mi okulásunkra írattak meg fura kérdéseik, hitetlenkedésük, elbizakodottságuk is. Mert itt, a János 16-ban, ez utóbbiról van szó. Érdemes belőle tanulni.

Krisztus tanítja a tanítványait a János 14-16-ban, mégpedig az utolsó vacsorán készíti fel őket az eljövendő időkre. Egy hatalmas, gyönyörű és mély beszéd közben rengeteg mindent elmagyaráz a Szent Lélekről, annak munkájáról, tehát azokról az időkről beszél, amik Jézus fizikai jelenlévősége nélkül lesznek. De ennél sokkal többről van itt szó, érdemes az egész beszédet elolvasni.  Érdemes az egész János evangéliumát elolvasni. Érdemes az egész Bibliát elolvasni.

Szóval a tanítványok értik, hogy miről van szó. Krisztus nem példázatokban beszél, értik, hogy mi a helyzet. És azt mondják: oké, Krisztus, megvagyunk. Értjük. Ne is mondj többet, megvan a lényeg. Mi készen állunk.

Ó, dehogy álltok készen! - mondja erre az Úr Jézus. Még most, 24 órán belül magamra hagytok engem! 

Mennyire magamra ismerek ebben a részben! Komolyan, írtam a fenti részeket a bejegyzésből, és belémhasított az érzés: ez én vagyok. Ez én vagyok. Megértek valami az Igéből, és azt hiszem, már megvan minden. Ide nekem az egész világot. Azt hiszem, hogy attól, hogy értek valamit, ez tőlem van.

Mekkora önistenítés már ez. Tulajdonképpen ezzel azt mondjuk, hogy továbbra nekünk nincs szükségünk Jézusra. Ááá! Ezt Istenkáromlás! Elég durva, nem? Ilyenek vagyunk!

Vigyázzon, hogy aki áll, el ne essék. Hogy aki ért valamit, nehogy magának tulajdonítsa. Nehogy. Én hajlamos vagyok rá, és lehet, hogy te is. Minden Istentől van. Egyedül övé a dicsőség. Soli. Deo. Gloria.