''Amikor így együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nemde ebben az időben állítod helyre a királyságot Izráelnek? Mire ő azt válaszolta: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. De erőt kaptok, amikor a Szentlélek eljön rátok, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában és a föld legvégső határáig. Amikor ezeket mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt szemük elől. Amint távozásakor merően az eget nézték, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, akik így szóltak hozzájuk: Galileai férfiak, miért álltok itt az eget nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe. Akkor az Olajfák hegyéről – amely egy szombatnapi járóföldre van Jeruzsálemtől – visszatértek Jeruzsálembe. '' ApCsel 1,7-11
Először arról akartam írni, hogy milyen makacsak vagyunk, de rá kellett jönnöm, hogy ez az Ige nem erről szól. Ez Isten csodálatos vezetéséről szól. Sőt így elöljáróban megkockáztatom: az egész apostolok cselekedeteiben megjelenik a mi Drága Urunk vezetése.
