A kétélű kard

''Amit hallottak, szíven találta őket, és azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?'' Apostolok Cselekedetei 2, 37

''Mert Isten beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, az ízületeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.'' Zsidó levél 4,12

Wow. Mit tett Péter a pünkösdi beszédében? A szent lélek által a Bibliából magyarázta Krisztust, és mutatott rá az emberek bűneire. Nem ezt történik egy konzervatív, Biblikus gyülekezetben is? Kell nekünk ehhez hozzáadni valamit?

Az embereket megérintette. Mit megérintette, darabokra szedte, földhöz vágta, szívükig hatolt a szó. Az Ige kétélű kardja. Ott hatalmas dolog történt, csoda. A Szent Lélek munkálkodott, hatalmas megtérés követte Péter szavait.

Nem kell nagy plusz. Nem kell az embereket emberi módszerekkel a templomba csalogatni, mert azok nem lesznek gyülekezeti tagok. Fogyasztók lesznek, akik továbbállnak, ha valahol többet kapnak. Az Igét kell mondani. Ez a lényeg. Ez a lényeg. Ez a kétélű kard. Ez a hitből való gyülekezetépítés.

És ha nem jön senki, ha megvetnek? Ez számít, a földi eredmény? Nézzük meg pár résszel később Istvánt, aki ugyanúgy a Lélek vezetésével magyarázza az Igét. Mi történik? Nem alapít nagy gyülekezetet, hanem megkövezik. De hatalmas békességgel a szívében halt meg, Krisztussal békességben. 

Ez van. Valamikor beveszik az emberek, valamikor meg nem. Nem ez a lényeg, nem a földi célorientáltság számít. Tovább kell látni, van több, mint ez a világ, van fontosabb, mint, hogy mennyien hisznek neked, vagy nem hisznek, van-e pénzed, hatalmad, nőd. Van fontosabb. Az Istennel való békesség.