Kétféle embertípus van...

''Boldog ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, nem áll meg a bűnösök útján, és nem ül a csúfolódók székébe, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi a gyümölcsét, és nem hervad el a levele, és minden munkájában eredményes lesz. Nem úgy a gonoszok: ők úgy járnak, mint a polyva, amelyet szétszór a szél. Ezért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletkor és a bűnösök az igazak gyülekezetében. Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a gonoszok útja pedig elvész." 1. Zsoltár

...kétféle probléma-kezelési mód, kétféle hozzáállás.  Kettőt ír az Ige, így ez a kettő számít igazán.

Boldog ember az..

"Boldog ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, nem áll meg a bűnösök útján, és nem ül a csúfolódók székébe, hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi a gyümölcsét, és nem hervad el a levele, és minden munkájában eredményes lesz." 1. Zsoltár, 1-3

..aki bűnt nem ismer, kinek szíve már elfedeztetett. Néki az Úr bűnt már nem tulajdonít, lelkében csalárdság nincsen. (32. Zsoltár alapján) Ujjongok, hogy újra írok, de nem is igazából az érzéseimről, hanem az 1. Zsoltár 3. versének utolsó előtti szaváról szeretnék írni. Arról, hogy eredményes.

Színek

Csiha Kálmán: Színek


Igen, tudom, hogy szép az este,
Bíbor s lila az ég színe,
De cellánk mélyét nincs mi fesse,
Fényről nem szól itt semmi sem.

Szintől vakultak itt az esték,
S életünket, e néma vásznat
Ami szinezze, nincs más festék,
Csak álomszínű, szürke bánat.

Vele színezni nem lehet,
Kezünk reszketős, mit sem ér.
Szívünk: elkopott rossz ecset,
S a nyomán ott marad a vér.

Amit lefestünk, üres halálarc,
Üveges szeme ránk mered.
Mint életünk: halotti álarc,
S levetni többé nem lehet.

És mégis: vannak csodás reggelek,
És mégis: vannak rózsaszínű esték.
Nyűtt ecset-szívünk akkor megremeg,
Lobog a vásznon ezerszínű festék.

Olyankor az Istenre gondolunk...,
Ő ad vásznunkra békés esti kéket,
Zöld remény lombot, piros kacagást,
S mit elrontottunk: átfesti a képet.

(a szerző református lelkész, 6 és fél évig raboskodott keresztyén hite miatt. A vers vége, mint egy zsoltár. Minden nehéz, és mégis, mégis vannak csodás reggelek. Az utolsó versszak szerintem viszi a prímet. Isten áldjon titeket.)

Ki az igazi szépség?

''Csalárd a kedvesség és hiábavaló a szépség, de az URat félő asszony dicséretet szerez magának!'' Péndabeszédek 31,30

''Gyönyörködj az ÚRban, és megadja neked szíved kéréseit.'' Zsoltárok 37,4

Lelkem esd, hogy te vezesd

"Jézus, üdvösségem!
Te vagy földön-égen
Örök örömem!
Kik szeretjük Istent,
Zengjünk itt lent
S otthon: odafent!
Lelkem esd,
Hogy Te vezesd,
S hazahívó szavad várom,
Jézus vigasságom!"(Jézus vigasságom című ének 3. vsz.)

"De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." (Máté 6,33)

Ne a hitedben higgy!

''Eljöttem az Atyától, és a világba jöttem, most pedig elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához. Ekkor azt mondták neki a tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és semmi példázatot nem mondasz. Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen; ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. Mire Jézus így válaszolt: Most hiszitek? Íme, eljön az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.'' János evangéliuma 16,28-32

''Mindezek pedig példaképpen történtek velük, és a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az időknek vége elérkezett. Azért aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.'' 1 Kor 10,11-12

A tanítványok mi vagyunk. A mi okulásunkra írattak meg fura kérdéseik, hitetlenkedésük, elbizakodottságuk is. Mert itt, a János 16-ban, ez utóbbiról van szó. Érdemes belőle tanulni.

Hogy örömünk beteljék

''Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megadatik nektek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és a tanítványaim lesztek. Amint az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben, amint én is megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket mondtam nektek, hogy az örömöm bennetek legyen, és a ti örömötök beteljék.'' János 15,7-11

Adósság pótlás, mégpedig jó nagy. Mármint az adósság, a pótlása pedig folyamatban. Egy teljes hónapja nem jelentkeztem, most viszont írok.

Megmondom őszintén, megakadtam. írtam az ApCseles témához, de nem jöttek a szavak, csak erőltettem, de azt nem akartam kitenni. Viszont János evangéliumát veszem az egyéni csendességemben, és nagyon-nagyon jó. Egy-egy verssel, csak egy mondattal el lehet tölteni fél órákat, körüljárni, gondolkodni róla, elmélyedni benne. Nem véletlenül szerelmesek sokan ebbe az evangéliumba.