A szeretetről II.

''Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.'' Római levél 12,1

''A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének; És megkérdé  őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.'' Máté evangéliuma 22,34-40

Ez is mekkora titok! A szeretet, az igazi szeretet odaszánt. Akkor én most szeretek. Szeretem a másik embert. ''A szeretet soha el nem fogy'' IKor 13,8. Szeretem őt, akármilyen is, ha jobbra megy, ha balra megy, ha gyűlöl, ha szeret, ha megvet, ha nevet. Mindig. Nem tőle függ, hanem tőlem. De nem is tőlem függ, hanem Istentől, aki mindörökre hű, és az övéit mindörökké szereti. Így kell tudni szeretni.

Nekünk nem dolgunk az, hogy felmérjük, hogy ki hívő, és ki nem az, és csak azokat szeretni, akik keresztyének. Nekünk csak világítani kell. ''Kicsiny kis fényemmel, Igen, világítani fogok!''- Milyen kis bohókás ez a gyerekdal, és mégis milyen fontos tényleg ezt tenni. Szeretni. Neked ez a legfőbb dolgod.

Szeretni Istent és szeretni a másikat.

A felebarátodat. Nem az egész barátodat, azt bárki tudja, hogy aki szeret téged, azt viszont szereted. A szomszéd nénit, aki már megint feltart a folyosón, és csak mondja, és mondja, és mondja, és semmi szimpatikus nincs benne, idegesít, és te tényleg mennél már. A jobbikos kopasz emberkéket, akiktől rettegsz valójában, a magamutogató melegeket, a mindentudó okoskodókat, na őket kell tudni biblikusan szeretni. A folyamatos pasi-cserélgetésről beszélő csoporttársnőket, a haverodat, aki nyíltan végigméri a barátnődet, vagy aki meglop, aki megcsal, aki átver, aki megöl. Elhatárolódni bűneiktől, elmondani, hogy rossz, amit csinálnak, de megbocsátani mindig, és szeretni az embert, igazán. 

A szeretet soha el nem fogy!