Mikor ideje van

''Miután Jánost tömlöcbe vetették, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát. Ezt mondta: Betelt az idő, elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!'' Márk 1,14-15

Megdöbbentett ma ez az Igerész. Krisztus, a mindenható Isten fia, a végtelen nagy hatalmú Úr, megvárta, akkor indult el, mikor az Ő ideje eljött. Megvolt a helye János szolgálatának, és utána kezdte el szolgálatát. Valahogy klappolnak a dolgok. 

Karrier

''Jó az ÚR azokhoz, akik benne remélnek, a lélekhez, amely keresi őt. Jó csöndesen várni az ÚR szabadítására. Jó a férfinak, ha igát hordoz ifjúságában.'' Siralmak 3,25-27

''A hiábavaló és hazug beszédet messze távolítsd tőlem. Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem: táplálj engem hozzám illő eledellel, hogy megelégedve meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az ÚR? Szegénységre se hagyj jutnom, hogy ne lopjak, és meg ne vessem Istenem nevét!'' Példabeszédek 30, 8-9

Vannak döntések azt gondolom manapság már minden fiatal felnőtt életében, mikor elválik, hogy mi a fontos: a karrier vagy az Úr. Ez olyan, mint a mammonnal. Tudjátok, nem lehet Istent is meg a mammont is szolgálni. Vagy egyik vagy másik. És inkább az Úr, nem?

Trianon

''Mit panaszkodik az élő ember, a férfi a büntetés miatt? Gondoljuk át útjainkat, vizsgáljuk meg őket, és térjünk az Úrhoz! Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez az égben! Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.'' Jeremiás siralmai 3,39-42

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.” Magyar hiszekegy

Van a magyarságnak, magának a Magyar hiszekegynek egy olyan szellemisége, lelkülete, ami nagyon is érthető. Miszerint minket megcsonkítottak, elpusztítottak, átgázoltak rajtunk több soron is, megaláztak bennünket. És ez bizony mocskosul tud fájni. És igen, jogosan várjuk, hogy mikor lesz a másik népeknek is rossz.  De mégis azt mondom, hogy ne a hazánk feltámadásában higgyünk, mert ez vezet a magunkat másik népek fölé emelésében, nekünk Keresztyéneknek a mennyei hazát kell várjuk. Persze, ha Keresztyének, és nem csak - bocskaiban elmegyek a templomba, mert már a szépapám is ott volt presbiter, és otthon fel van lógatva a házi áldás, de nem törődöm a Bibliával - vallásoskodó reformátusok vagyunk. (amúgy a bocskai szerintem gyönyörű ruhadarab, nem a külsővel, hanem a belsővel vannak inkább gondok. És a református helyett katolikust is nyugodtan írhattam volna.)

A feltámadás ünnepe

Ekkor Jézus azt mondta: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él, és mindenki, aki él, és hisz énbennem, soha meg nem hal. Hiszed-e ezt? János 11,25-26

Krisztus a feltámadás. Meghalt, és mint ígérte, harmadnapon feltámadt a halottak közül. Végigvitte az életét bűn nélkül, és ezért néki adatott minden hatalom Mennyen és Földön egyaránt. Legyőzte a Halált, akit senki nem tudott legyőzni csak Ő, és általa az övéi is. És mindezt a csodálatos ünnepet, ami a megváltásunk, a feltámadásunk, a reménységünk alapja, arról nevezzük el, hogy végre ehetünk húst. Mennyire nyomorult.

Nem vagyok rá méltó

''Majd a tanítványaihoz ment, és azt mondta nekik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Íme, elközelgett az óra, és az Emberfiát a bűnösök kezébe adják. Keljetek fel, menjünk! Íme, elközelgett, aki elárul engem.'' Máté 26, 45-46

Nem vagyok rá méltó, hogy saruját megoldjam - mondta János. Az a Keresztelő János, aki elhagyta a társadalmat, a világi hívságokat nem követve hirdette Krisztus evangéliumát, meg nem alkudva. Hát akkor én hogyan lennék méltóvá bármire is?