"Fölharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld. De az ÚR lesz népének oltalma és Izráel fiainak erőssége! Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, a ti Istenetek, aki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. Akkor szent lesz Jeruzsálem, és idegenek többé nem vonulnak át rajta. Azon a napon majd must csordogál a hegyekről, és tej folyik a halmokról. Júda minden patakmedrében bőven folyik a víz. Forrás fakad az ÚR házából, és megöntözi a Sittím völgyét. Egyiptom pusztasággá lesz, Edóm pedig kietlen sivataggá a Júda fiain való erőszakosságáért, mert ártatlan vért ontottak földjükön. De Júdát örökké lakni fogják, Jeruzsálemet is nemzedékről nemzedékre. Megfizetek a vérontásért, amelyért még nem fizettem meg. Sion lesz az ÚR lakóhelye!" Jóel 3, 16-21
Az utolsó nap, az ítélet. Micsoda hatalom, micsoda rettegés, micsoda pokol. Ja nem, ez engem nem érint. Micsoda kegyelem, micsoda igazság, micsoda jutalom. A Mindenható megjutalmazza az Őneki élőket, megdicsőíti a Földön Őt dicsőítőket, megáldja az Őt áldókat. Örökkön örökké.