2014. november 5., szerda

Útjelzőtábla vagy-e?

''Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilenczre. És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, a kik bemennek a temlomba. Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát. Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk! Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük. Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái. És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent. És megismerék őt, hogy ő volt az, a ki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, a mi történt vala ő vele.'' Apostolok Cselekedetei 3,1-10

Péter itt gyógyít. És beszél. Tesz valamit, és mond valamit. Istentől kapott erőt hozzá, és ennek megfelelően szavakkal is Őt dicsőíti. Nagyon fontos az összhang. Azt gondolom ennek a két dolognak, a szóbeli és a tettekkel történő kettős bizonyságtételét mutatja meg nagyon szépen ez az Igerész.


A világban így lehet igazán Krisztusra mutató tábla valaki. Ha valaki szól, de nem tesz, könnyen, és meglehet jogosan mondják rá, hogy ''ez csak prédikál itt''. Ez megbotránkozásra adhat okot, amiről tudhatjuk az Ige alapján, hogy jajj azoknak, akik által esnek. Viszont aki tesz jó dolgokat, de nem beszél Krisztusról, arra meg azt mondják, hogy ''jó ember'', ''csodálatos férfi/nő'', ''igazán nemes lélek''. Nem szól, megtartja magának a dicsérő szavakat, és megakad a dolog. Nem mutat felfelé, és talán fel is fuvalkodik az ilyen ember. 

De egyszerre a kettő már ütős. Erre már felfigyel a világ. Ezt már nem lehet olyan könnyen berakni a szokásos sémákba. Jót tesz valaki, és az lehet, hogy neki nem is jó? És közben nem is magának tartja meg a dicsőséget? 

Félünk. Azt gondoljuk, hogy mi csak úgy elvagyunk, majd meglátják rajtunk, hogy keresztyének vagyunk. hátha. De ez milyen már? Hát igen, éppen, hogy semmilyen. Lehet gyáván lapítani, de az nem jó. Én is lapítottam már, de sokszor gyáván, éppen ezért tudom. 
''Ezért élek, ezért vagyok''- lehet ezzel szemben mondani. Akkor élsz igazán, ha bizonyságot teszel, ha már átélted, tudod miről beszélek. Ha nem, érdemes lesz tenni egy próbát. Mikor adsz, és megindoklod valamivel a Bibliából. Vagy teszel valamit, és elmondod, hogy ez a Biblia alapján miért helyes így tenned. Csodálatosan jó dolog ez.

Tudjátok van az a mondás, hogy: „Hirdesd az evangéliumot, és ha szükséges, használj szavakat is!”. Amúgy teljesen jó mondat, nagyon szeretem is, viszont úgy egészíteném ki: Hirdesd az evangéliumot a tetteiddel, és szükséges, hogy használj hozzá szavakat is! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése