''Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.'' Lukács evangéliuma 12,32
''Azonban éhség lőn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban. És lőn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy. Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak. Mondd azért, kérlek, hogy húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.'' I Mózes 12, 10 - 13
Kicsiny nyáj! Nyáj. Mennyi szeretet van ebben ebben a szóban. Nem a mi nyomorunk van itt, hanem a hovatartozásunk. Az Atyánkhoz, a pásztorunkhoz, az országot adó királyunkhoz való tartozásunk Krisztus által.
És a másik szó: kicsiny. Hiszen azok vagyunk, magunktól teljesen mértékben azok. Viszont sosem, tehát egy pillanatra szabad elfelejtenünk, hogy ki a pásztorunk, ki a mi gondviselőnk, őrizőnk, kinek a szerető kezében vagyunk.
És ez a nehéz. És ez a hit. Ami, mint már talán volt szó róla, de nagyon dinamikus dolog. Egyszer az Úrban gyönyörködünk, de sajnos van, amikor a tükörben. Valamikor erősek vagyunk, úgy érezzünk vagyunk valahol, magunktól vagyunk valakik és elfelejtjük, hogy mennyire kicsinyek vagyunk. És mikor ilyenkor meglátunk valami nagyobbat nálunk, mert mindig van egy nagyobb hal, megijedünk, és retteghetünk, Istent elfelejtve.
Ábrahám, korábbi nevén Abrám, sem emlékezett a neki tett ígéretre, hogy az Övé lesz az egész föld, hogy az egész vidék az ő népéé lesz, és áldott lesz népe. Tudta ezt, hitte is, de a körülmények nehézzé fordultak, és látta a környező nagyhatalmakat, az óriásinak tűnő Egyiptomot. Úrrá lett a szívén... na nem az Úr, hanem talán a rettegés, vagy az aggódás. Tudott mindent, Isten személyesen szólt hozzá, és tett is korábban már Isten szava szerint dolgokat, mégis nem gondolkozik, hanem retteg, aggódik, csak magát és a nála nagyobbat látja.
Veled sosem fodrult elő ilyen? Velem... hányszor már. Tudok, és hiszek, de néha elég csak egy pár plusz feladat, csak néhány apróság, és máris ott vagyok ahol a part szakad. Vagy már le is szakadt. És ilyenkor olyan jó, hogy én is ott vagyok a kicsiny nyájban, a mennyei atyám holnap tényleg meg fog Őrizni a munkahelyemen, az egyetemen, a szolgálatban, mindenhol. Mert ez tetszett neki. És hiszem, hogy tetszeni fog neki holnap is. Krisztus váltságáért. Halleluja!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése