''Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.'' Jób 31,1
''Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.'' Máté 5,27-29
''Attól még, hogy nem vásárolok, a kirakatot megnézhetem'', és megbámulja a lányokat az utcán, miközben otthon várja valaki. Csakhogy ahogy a kirakatbámulás során lélekben már vásárolsz, a nők megbámulásával úgy paráználkodsz.
Ezt mondja az Úr: ugyanolyan paráználkodás az is. Nincs mese. Isten kőkeményen a szívedet nézi, nem azt, amit te megmutatsz. Krisztus ebben a Máté evangéliumából vett igeversben megint a lényegre, a mélyebb dolgokra tapint. Egy tényleges házasságtörés nem ott kezdődik, hogy a férj felhívja a szeretőjét, és elmegy hozzá, hanem már korábban, sokkal korábban a szívben. Mikor flörtölt egy másik kolléganőjével, mikor otthon titokban pornót nézett, mikor hagyta, hogy a lelke tele legyen mocsokkal, és hagyta, hogy a szeme vezesse.
Nem csak az a bűn, ha egy férfit teljesen az érzelmei vezetik, de az is, ha a szeme. Tudni kell rajta uralkodni, mert a szemed sosem lakik jól, és ez teljesen szemben áll a lélek gyümölcsével, ami a megelégedés (Gal 5,23). Kicsit általánosabban nézve a szem vezetése a világban ellentétben áll magával a hit definíciójával is, mely szerint ''a hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés'' (Zsidó levél 11,1). Tehát mikor végre nem a szemed vezet, onnantól fog tudni vezetni a hited. (További igehelyek a témában: Zsoltárok 119,37 ; IJános 2,15-16)
És ez nemcsak azokra vonatkozik, akiknek van valakijük, hanem azokra is, akiknek nincs. Hűség előre is. ''Na jó, azért ne mondd már, hogy tényleg most majd azzal ártok a másiknak, mert a kapcsolatunk előtt én mit tettem. Most komolyan, én aszerint élek: hogy ''mindent megtehetsz, mi másnak nem árt'', hát hol ártok én vele bármivel is, hogy én kivel hogy voltam a kedvesem előtt? Pláne azzal, hogy kit bámultam meg!'' Jól van, nem ártasz vele. Állj oda majd akkor a szerelmed elé, és mondd el neki reálisan az összes mocskot, amit gondoltál, tettél. És mikor az a szegény lány zokogva fordul el tőled, akkor megkérdezheted magadtól, hogy kinek ártottál, vagy nem ártottál. A másik meg, hogy általában, aki a kapcsolata előtt is megbámul más nőket, az utána is meg fog. Ezen egy lány nem igazán tud változtatni. Viszont aki előtte sem bámult meg senkit, az utána sem fog. És ezen nem is akar egy lány sem változtatni.
Szövetség a szemmel. Ha Krisztus elszenvedett minden fájdalmat, elszenvedte a halált, hogy az atya megbocsásson az Ő menyasszonyának, az egyháznak, akkor mi igazán megtehetjük a jövendőbelinkre való tekintettel, hogy nem bámulunk meg minden csajt az utcán. Szeretetből. Szövetség a szemmel, azért mert szereted azt a lányt, aki majd a tiéd lesz.
És ha nem is lesz soha senkid. Hát nem százszor jobb vakon egyedülállóként tisztán Istennel, mint ezer nővel az élet császáraként Isten nélkül a mocsokban? Köss szövetséget a szemeddel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése