"Miért dühösködnek a nemzetek, és miért gondolnak hiábavalóságot a népek? Fölkerekednek a föld királyai, és a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és fölkentje ellen: Szaggassuk le bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket! Az egekben lakozó kineveti, az ÚR megcsúfolja őket. Majd így szól haragjában, és megrettenti őket fölindulásában: Én kentem ám fel királyomat szent hegyemen, a Sionon! Törvényként hirdetem, az ÚR mondta nekem: Az én fiam vagy te, ma adtam neked életet. Kérd tőlem, és odaadom neked örökségül a népeket és birtokodul a föld határait. Összetöröd őket vasvesszővel; széjjelzúzod őket, mint egy cserépedényt. Azért, ti királyok, legyetek észnél, és okuljatok, ti földnek bírái! Szolgáljátok az URat félelemmel, és örüljetek reszketéssel. Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne vesszetek az úton, mert hamar fölgerjed haragja. Boldogok mindazok, akik benne bíznak! " 2. Zsoltár
Itt valami más van, nem a szerető, hanem az ítélő Jézus képe jelenik meg előttünk. És ez az Ige is Krisztusról szól, az Isten fiának ezt a jellemvonását is látnunk kell.
"...onnan jön el ítélni élőket és holtakat." Hetente mondjuk a templomainkban, a hiszekegyben, így nem szabad elfeledkeznünk róla. Ez fontos része a hitvallásunknak, fontos része a keresztyén teológiának, ha szabad így fogalmaznom, és fontos része kell, hogy legyen a mindennapjainknak is.
Krisztust rettegéssel kell, hogy szolgálják a királyok. A királyok Királyát mennyivel inkább kell tehát nekünk retteggéssel szolgálnunk, akik egyszerű átlagemberek vagyunk.
Ki az, aki kicsit megretten vagy úgy óvatosabb a rendőrök láttán? Jellemzően a többség igen. A rendőrök pedig csak beosztottjai a földi hatalomnak, akik pedig csak beosztottjai az Éginek. A rendőröktől tartunk, az Úr haragjától is jobb ha tartunk!
Mégis nem a félelem kell, hogy vezessen bennünket! Valahogy nekünk ez nem jut, mi nem leszünk összetörettetve, mint a cserépedény. Mert az utolsó vers boldogságról, bizalomról ír. Boldogok, akik bíznak az Úrban. Boldogok, akik sírnak és megvígasztaltatnak. Boldogok azok, akiknek bűne már megbocsájtatott, vétke elfedeztetett.
Boldogok azok, akik nem a vasvesszővel, hanem a kegyelemmel találkoznak. Krisztusnak a megbocsájtó kegyelmére most van lehetőség, mert a másik oldalon lesz sírás és fogcsikorgatás, akik lázadnak ellene. Ne lázadjunk a Fölkent ellen, Krisztus ellen, mert nincs értelme. Bízzunk inkább benne, járjuk vele minden nap, és féljük az Ő nevét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése