2018. május 28., hétfő

Bolondság

"1. [A karmesternek: Dávidé.] Azt mondja szívében a bolond: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek, nincs, aki jót cselekedjék.
2 Az ÚR letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e közöttük értelmes, aki keresi Istent.
3 Mindnyájan elhajlottak, egyaránt megromlottak, nincs, aki jót cselekedjék, nincs egy sem.
4 Hát nem tudják azt a gonosztevők, akik úgy eszik népemet, mintha kenyeret ennének, az URat pedig nem hívják segítségül,
5 hogy bizony rettegni fognak, mert Isten az igaz nemzedékkel van?
6 A szegény tervét kicsúfolhatjátok, de az ÚR az ő bizodalma.
7 Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor az ÚR jóra fordítja népe sorsát, örül majd Jákób, és vigadozni fog Izráel." 14. Zsoltár

Ki a bolond? Te kire mondod? Én kit nevezek így? Várj, ezeket inkább hagyjuk, mert nem ezek számítanak. Isten kit tart annak?


1. Aki csak az "itt és most"-ban él. "Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve. Helyezd magadat kényelembe, egyél, igyál, vigadozzál!” Isten pedig azt mondta neki: „Bolond, ma éjjel elkérik tőled a lelkedet, amiket azért magadnak készítettél, kiéi lesznek (Lukács 12,19-20)?” A példázat a bolond gazdagról szól, aki a lelkéhez való beszédben is csak a testére gondolt.* 
Nagyon érdekes ez a történet, mert ha elolvasod, nem is annyira érzed bolondnak azt az embert. Csűröket tervez, gondol a jövőre, van stratégiája. Bele mer vágni egy új befektetésbe, aztán pedig  nem darálja be a vállalakozása, háta tud dőlni, élvezni tudja azt (érdemes elolvasni: Lukács 12, 14-21). Tehát egy sikeres, előre gondolkodó földbirtokosról van itt szó. Aki Isten szerint mégis bolond. Mert azt  mondja az Ige:"kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag." (Lukács 12,21b).
Egy másik elgondolkotató történet: Jób felesége, -mikor a férje minden csapást bekap, egész vagyonát, gyermekeit egészségét elveszíti- így reagál: "Átkozd meg Istent, és halj meg!" Jób azonban ezt felelte: "úgy beszélsz, mint egy bolond. Ha a jót elfogadtuk Istentől, nem kell-e a rosszat is elfogadnunk?"(Jób 2,9-10) Csak e világ van számodra vagy túllátsz-e a földi dolgokon? Itt és most kell kiteljesedni vagy vándorként élsz-e a Földön? Bolondként élsz vagy bölcsként?

2. Aki magában bízik. "A bolondnak útja helyes a maga szemében"(Péld 12,14a) "A bölcsességet és erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg."(Péld 1,7a). Nincs önkritika, önimádat van. "Magukat bölcsnek tartva balgává lettek"- mondja a Római levél (1,22). Hogy állunk ezzel mi, hogy állok ezzel én? Kiben bízom? Hol az alázat? Ha visszajön az Úr, fog-e alázatot találni e Földön? 

3. Aki szerint nincs Isten. Azt mondja a szívében. Tehát életével, akaratával, motivációival ezt fejezi ki. Lehet, hogy szóban a vallásosság császára, de közben egy öntelt, nyomorult bűnös. Érdekes, hogy Krisztus szemtől szemben pont az akkori legbuzgóbbnak látszó vallásosokat nevezte bolondnak - a farizeusokat (Máté 23,17).  Mit ér a nagy képmutatás, ha a szívedből kibuggyan az önteltség, és az önszeretet? Mi van a szívedben, szegezi nekünk, nekem a kérdést az Úr? Mi van a szívedben? 


*Ez utóbbi Cseri Kálmán gondolata - elhangzott 1998. 01.18-án, Pasaréten


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése